Genezis – Hogyan lettem Vámos Robi?

vamos-robi-gyermek-tablacska-rajzos-ajandek
1981-82.

Én nem grafikus vagyok. És nem születtem varázslónak sem. Mégis tudok varázsolni.

Gyermekkorom óta rajzolok, és azóta sem hagytam abba. Gépészmérnök vagyok, ennek tanultam. Jó eredményekkel végeztem minden iskolát, sőt:

A műszaki egyetemre felvételi nélkül kerültem be, szakmai tanulmányi verseny második helyezettjeként.

Jelesre vizsgáztam olyan tárgyakból, amiknél a többiek azért könyörögtek, hogy hadd mehessenek szóbelizni. Ott ültem a régi bútor szagú, öreg teremben, amikor felolvasták az írásbeli vizsgaeredményeket. Kinematika és dinamika. Igazi “irtós” tantárgy. Még mínusz pont is volt a vizsgán. Maximum: 60 pont. Hármas? Mint a fehér holló!

XY: mínusz 10 pont (kapa).
XZ: mínusz 2 pont (kapa).
YZ: 0 pont (röhögés, tudnám, miért – kapa).
YX: 2 pont (kapa).
ZX: 14 pont – jöhet a kettesért szóbelire.
ZY: 1 pont (kapa).
Vámos Róbert: 56 pont (jeles).

Próbáltam nem látszani. Akkor még nem tudtam, hogy az eredményekre büszkének kell lenni.

1979209_4204519967497_6188397181837552690_o

Felnőni egy (1) este alatt

1998. szeptemberében, egy meleg őszi napon történt. Délután háromkor, zöldfülű diákként áramlástan órára indultam az egyetemre, és hét órakor már felnőtt voltam – a szó legkeményebb értelmében. Azon a délutánon ugyanis elvesztettem a szüleimet.

Nehéz időszak következett, melyen nővérem, a zene, egy számítógép és egy remek albérlő segített keresztül. Mind a négyüknek nagyon hálás vagyok!

IMG_1272
Őrület? Bendzsózni az!

S mint mindennek, egy ilyen történésnek is van jó oldala: elhatároztam, hogy megtanulok bendzsózni.

Ez igazi kihívás volt, mert se hangszer, se tanár, se kotta. Végül mindhármat felkutattam: Nagy Jenőtől, a Benkó Dixieland Band egykori bendzsósától vásároltam egy Bacon&Day Special bendzsót (1927-es gyártmány!). Bényei Tamás pedig, a Hot Jazz Band alapító vezetője tananyagokkal látott el.

A tanár pedig én magam lettem – igaz, 2006-ban, egy másik fajta bendzsón Légrády Pétertől (100 Folk Celsius) vettem kitűnő órákat.

Megjártam Tolnát-Baranyát

Mivel magamra maradtam, bevétel után kellett néznem. Első igazi munkahelyem a Garancia Biztosító volt Szekszárdon. Itt sok mindent megtanultam az emberekről. Tudom, milyen az, amikor rácsapják az emberre a telefont, vagy egy megbeszélt találkozóra nem jönnek el – és hogy milyen végigmenni öltönyben, fényes cipőben Szekszárdon, miközben zuhog az eső, és az autók beterítik a ruhámat.

De még többet tanultam az üzletkötésről, és arról, hogy a sales és a marketing nem a tukmálásról szól, hanem arról, hogy a terméket vagy szolgáltatást eljuttassuk annak, akinek az segít valamiben, és megoldást jelent a számára.

Diplomával a kézben

Terveztem, ilyen gépet, olyan gépet. Képzeld, még a MÁV Bhv típusú kocsijaiba is terveztem ezt-azt. Kartámaszt – csuda kényelmes, nézd csak:

bhv-300x199
Egyik első gépészeti művem: kartámasz a Bhv kocsiban (2001)

Aztán egyedi gépeket, géprészeket terveztem-fejlesztettem, míg végül elkerültem egy hiperszuper, extratudományos helyre: egy, a KFKI (Központi Fizikai Kutatóintézet) területén működő kis céghez.

Itt neutronoptikai tükörrendszerek tervezésével foglalkoztam. Igen, elolvashatod még egyszer ;)

mirrotron
Szépek? Nekem is tetszenek! A jobb oldali még díjat is nyert: a „Közép-magyarországi Régió Innovációs Nagydíj” II. helyezését. Hálás vagyok ennek az időszaknak, mert volt alkalmam munka ügyben Amerikába, Németországba, sőt még Japánba is eljutni. Ezek életem meghatározó élményei! (Először 1995-ben, tizenhét évesen jártam a tengeren túlon, egyszer majd elmesélem!)

vamos-robi-new-york-c
Régi kép: azelőtt minden fekete-fehér volt.

Hamar rájöttem, hogy a gyártásban és a csapat összerántásában is jó szolgálatára lehetek a cégnek. Vezető lettem, termelést irányítottam. Megtanultam, mit jelent az, hogy valamibe rendszert vinni. Megtanultam, milyen nehéz tud lenni sok embert motiválni. Nehéz, de kihívás!

Közben mindig kifelé kacsintgattam. A saját lábamra akartam állni. Fogalmam nem volt, hogy mi legyen a téma, de saját vállalkozást akartam. Furcsa sorrend, mi? Szerintem is.

Ez volt a téma a kávészünetekben is, ebéd közben is és néha munka után is. Kerestem az utat.

JátékArts project – 2007

P1040350
Sphere Jump, a saját fejlesztésű logikai társasjáték

Két kollégámmal hármasban belefogtunk valamibe, ami akár jól is sikerülhetett volna. Ma már tudom a sikertelenség okát, és biztos vagyok benne, hogy előbb utóbb újraéled a projekt.

Egyedi rendelésre készítettünk társasjátékokat, vagyis inkább táblajátékokat. Kitaláltam-kitaláltunk néhány egészen újat is, de hagyományos játékok is szerepeltek a palettán.

A játékok extra igényesek, nagyon elegánsak és hiperszuperek voltak. De a marketing sajnos akkor még nagyon nagyon hiányzott a térképünkről.

táblák is ekkor már javában készültek, volt is jó pár rendelés. De még nem volt az igazi ez az egész.

A Világ Pepitában

Egy játszótéri ismeretségből sok minden jó sülhet ki – ezt bizonyítja a Street Gáborral való találkozás. Gábor jelenleg a Dalos Esküvő trubadúrja: vőfélyként a legpompásabb lakodalmakat vezényli le, ebben biztos vagyok.

pepita
A Pepita csapat

Gáborral és feleségével, Adéllal, valamint Ottó barátunkkal közösen megalakítottuk a Pepita zenekart. Nem csupán zenekar volt ez: egész délutános foglalkozásokat tartottunk gyerekeknek és persze lelkes szüleiknek. Mesével szőttük át a szombat délutánt.

A zenélést persze azóta sem hagytuk abba, azonban a Pepita foglalkozások abbamaradtak, többek közt családjaink örömteli bővülése miatt.

A mi családunk részéről Vámos Péter (2009) és Vámos Virág (2012) járul hozzá a név továbbviteléhez.

A Maslow-piramis csúcsa

Én már annyi mindenbe fogtam, hogy úgy gondoltam: fogok még egyet: Fogtam magam, és beültem a kádba. Ez ugyanis nálam a gondolkodós hely. Beülök, forró víz, és relax, akár másfél óra is belefér.

Tehát beültem a kádba. Vittem a telefont, és elkezdtem az Interneten böngészni. Tudod mit írtam be a Google-ba? “Önmegvalósítás”. Wow! Csuda jókat olvastam róla.

Így találtam meg Boér Tamást (www.sikertervezes.hu), akinek egy szemináriumára el is mentem. Ott voltunk húszan a teremben. A feladat az volt, hogy megoldást találjunk az egyes emberekkel beszélgetve a minket éppen érintő problémára. Tehát ha éppen angoltanárt keresünk, akkor erre kellett megoldást találni.

Tablacska-0333-Boer-Tamas-300x197
Tábla Boér Tamásnak

Az én témám az volt, hogy milyen márkanévvel indítsam útnak a tábláimat. Nem meglepő: a húsz emberből rögtön az első tudta a választ. Ajánlott egy márkaépítéssel foglalkozó csapatot, akiket fel is hívtam. Dobtam egy hátast az óradíjuktól, és letettem a telefont.

S hogy mi volt a régi név? “www.kerjbarmit.hu” – azóta is használom. Kabala.

Mert végülis bármit kérhetsz most is a Táblácskától – leszámítva a jogvédett mintákat. Nem volt rossz név, de hogy egyáltalán nem takarta, hogy mivel foglalkozom, az is biztos! Szükség volt tehát egy új névre, de ez még sokáig váratott magára, és sok víz lefolyt addig a Dunán.

A levél, amire nem lehet válaszolni

Eljött 2011. december 27. Előtte majdnem fél évig nyüstöltem mindenkit, hogy mi legyen: állás vagy vállalkozás? A táblák akkor még nem voltak olyan népszerűek, hogy anyagilag ez biztos forrás legyen. De a munkám nagyon nagyon nem volt az igazi.

gepesz-cica-fogaskerek-vamos-robi
A hiányzó láncszem – átmenet a gépészet és a cicarajzok között

Tehát december 27. Karácsony után voltunk, a szokásos: sok megmaradt finomság, a család éppen azt majszolgatta. Megittam a kávémat (jó hosszan, sok vízzel és tej nélkül), aztán leültem a nappaliban a szőnyegre. A család csendben beszélgetett, s én ez alatt megírtam egy olyan felmondólevelet, amire egyszerűen nem lehet mit reagálni, csak elfogadni.

Csak hónapokkal később jöttem rá, hogy ez mekkora lépés volt. Mert egy vállalkozás nem úgy lesz, hogy felmondasz, és aztán ülsz egy asztalnál, és fel nem állsz addig, amíg ki nem találtad, mivel fog a vállalkozás foglalkozni. A vállalkozás egy átmenettel kezdődik. Ez nálam több év is volt. Az útkeresés időszaka.

És ez már 2012 márciusa: újra felhívtam a márkaépítő csapatot. Kaptam egy két órás ingyenes lehetőséget – máig sem tudom, miért. De kihasználtam! Beszélgettünk, gondolkodtunk, nagyon hasznos volt.

Tablacska-0604-Balogh-Csalad-300x195
Az a bizonyos tábla (2012)

Aznap délután pedig rendelt valaki egy táblát, és a szállítási cím a márkaépítő csapat irodájának épülete volt! De nem: nem ők rendelték. Egy másik cég irodavezetője adta le a rendelést.

Kezded magad egy csigalépcsőn érezni? Remek!

Adj másoknak, és te is kapni fogsz

Ez a másik cég coachinggal (kérdéseken alapuló módszer) foglalkozott. Amikor a tábla megérkezett az irodájukba, a megrendelő körbemutogatta. Nem sokkal ezután kaptam egy meghívást: nézzek be a most induló coach képzésbe, és ha tetszik, maradjak.

20131102_160400Mindig is érdeklődtem a téma iránt, és nagyon szerettem volna minél többet tanulni az emberekről. Így elfogadtam, és ebből lett egy coach végzettség.

vamos-robi-coach-rajzol
Magyarországi Coaching Konferencia, 2013, ahol Workshop-ot tartottam “Rajzold le és beszéljünk róla – a rajz szerepe a coachingban” címmel

Ezt a legjobban a megrendelőkkel és a partnerekkel, valamint a munkatársakkal való beszélgetések során alkalmazom, de találsz az oldalon olyan részt, ami nagyon is a coachingon alapszik.

Hibák nélkül? Ki van zárva!

Most joggal gondolhatod, hogy minden tökéletes körülöttem, és elszállt az egóm – nos, akkor olvasd el ezt is!

Segítség! Mániákus lettem!

A marketingmánia pedig igazán 2012 nyarán kezdődött. Mániákus megvalósító lettem, ezt nem tagadom. Októberben Wolf Gáborral (Marketing Commando) egy egész napos konzultáción nagyot fordult a kocka. Megszületett a Táblácska név és a Táblácskával járó hangulat, amit most is láthatsz-érezhetsz, ha találkozol vele bármilyen formában.

tablacska-marka
A Táblácska első megjelenése, 2012.

Megtanultam, hogy milyen fontos a jó egyensúlyozás. Egyensúlyozni kell az alkotás, a megvalósítás, az ötlet és a legfontosabb: az üzlet kemény világa között. Nincs vagy ez vagy az. Nincs egyik a másik után. Folyamatosan, akár egy tányérforgató kínában.

tablacska1-hungaricumA Táblácska jelenlegi logója
(arculatterv: Kreatív Vonalak, 2013.)

Van élet a Táblácska után?

Sokat dolgoztam szakértők segítségével a Táblácska márka építésén. Nagy köszönettel tartozom dr. Papp-Váry Árpád márkadoktornak (www.markadoktor.hu). Eközben egyre inkább körvonalazódott, hogy van itt még egy márka. Még egy név, amit jó lenne megfogni, hogy mi köré épül. Mi a lényege?

És aztán egyszercsak összeállt a kép. Van élet a Táblácska után!

Mert az embereknek, főleg a magyar embereknek szüksége van arra, hogy valaki segítsen meglátni, hogy jó nekik. Kár boldogtalannak lenni, és kár erről beszélni. Nem érdemes belesüppedni a szürkeségbe. Ki kell mászni, és szárnyalni.

Mindennek van egy belső, boldog magja.

Ezt találja meg az, aki a munkáimmal, projektjeimmel találkozik, és ezen keresztül ismeri fel, hogy jé, neki is jó.

Vámos Robi = szürkéből színes

Mindaz, amivel eddig foglalkoztam, a zenétől a gyerekprogramokon és a rajzoláson át egészen a bevásárlás élménnyé varázslásáig, mind-mind egy fő küldetés köré csoportosul:

Célom:

Élményt és értéket adni az embereknek, könnyeddé, szórakoztatóvá, vidámmá és színessé tenni a hétköznapokat.

Szürkéből színeset, unalomból élményt, szomorúból boldogot varázsolni.

Kiragadom az embereket abból, amibe beragadtak.

Örömmel töltöm meg a hétköznapokat. A Tiédet is, nagyon szívesen!